Teadélután

Először is, szögezzük le, hogy egyáltalán nem szimpatizálok Budaházy Györggyel, véleményével és főleg módszereivel nem igazán értek egyet, szabadságharcosnak sosem tartottam. Csakhogy az a szomorú valóság, hogy szabadságharcost nem a Magyarok Nyilai, nem a Hunnia Mozgalom és nem is a Jobbik csinált belőle: azok avatták honvédő, hazafias katonává, akik terrorcselekmények megtervezésére vonatkozó homályos magyarázatokkal indokolva két éven keresztül előzetes letartóztatásban tartották, és már azóta is lassan egy éve húzzák az ügyét, mint a rétestészta.

Miközben 2006-ban rendőri segítséggel végigvertek a tüntető tömegeken, és jó pár ártatlan járókelőt bántalmaztak brutálisan, addig az ezt levezénylő Gergényi Péter rendőrtábornokot akkor kitüntették, míg az állam ellen állítólag szervezkedő Budaházyt két évre rabosították, és széles tömegek előtt egyenlőségjelet vontak közte és a terror fogalma között.

Lehet, hogy Budaházyék tényleg terveztek robbantásos akciókat kormányirodákban és politikusok otthonában. Lehet, hogy tényleg ők dobtak Molotov-koktélt Kóka János nyaralójába. Lehet, de amíg semmit nem bizonyítanak, nem éppen jogállami dolog valakit ítélet nélkül, évekig előzetes letartóztatásban tartani, majd hirtelen, mindenféle újabb fejlemény nélkül hirtelen áthelyezni házi őrizetbe. Ami megint több kérdést vet fel.

Ha Budaházyék terrorcselekedeteikkel az alkotmányos rend és a béke megbontására törtek, minek köszönhette, hogy két év után végre kiszabadult a börtönből?

Mert ha végre-valahára pont kerül az ügy végére, és bebizonyosodik Budaházyék ártatlansága, akkor bizony jelentős kártérítés illeti meg őt a jogtalan fogva tartásért is. Nem lehet egy embert mondvacsinált okokkal szabadságában korlátozni, nem lehet őt a közvélemény előtt köztörvényes bűnözőként beállítani; de az utca emberének sincs joga ahhoz, hogy azért drukkoljon egy közszereplő elítéléséért, mert nem szimpatikusak neki a nézetei.

A Kúria most felmentette Budaházyt annak vádja alól, hogy 2006 és 2007 között született írásaival elő igyekezett készíteni az alkotmányos rend erőszakos megbontását - bár az ítélet szerint a szólásszabadság határait súrolta, de ennek ellenére nem követett el törvénysértést. Marad a terrorcselekmények előkészítésének vádja, ami jelenleg addig jutott, hogy ki kell fizetnie Budaházynak 200 ezer forintot a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006-os megrongálásáért, a vörös csillag lefeszegetéséért. Elképesztő.

Ha egyszer végre lezárul az ügy, és a terrorcselekedetek előkészítését sem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, Budaházy számára jelentős kártérítési összeget kell eszközölni. A közzel szemben pedig minden érintett szégyellheti magát, amiért szabadságharcost gyártottak ebből a súlytalan, nagy igazságokat soha nem mondó emberből, és elősegítették ennek kapcsán is a Jobbik sikeres társadalmi megerősödését. Merthogy bár nem volt ez olyan nyomós ok a radikalizálódásra, de a 2006-os rendőrterror, az őszödi beszéd és a kormányzati szinte emelt korrupció mellett az ilyen abszurd és ködös jogi hercehurcák is sokat tettek a szélsőségek megerősödésének érdekében.