Az összeütközés elkerülhetetlen - ezzel a hangzatos szlogennel, illetve a Csatt névvel hirdette magát az ATV új vitaműsora, melynek műsorvezetője, Rónai Egon még egy iszonyat cool reklámmal is fokozta az izgalmakat. Ebben az ATV Start műsorvezetője a találomra neki szegezett kifejezésekre vágta rá azok politikai megfelelőjét. Kormány - Orbán, csomag - Matolcsy, vita - Csatt: borzolta a kedélyeket Rónai, hogy aztán az első adás vendégei láttán a néző számára is elkerülhetetlen legyen – ha nem is az össze-, de a megütközés mindenképpen.
Merthogy kik is voltak az eddigi három adás szemben álló felei? Talán Fekete György és Gulyás Gábor? Ungváry Rudolf és Vona Gábor? Török Zsolt és Bayer Zsolt? Nos, nem - és nemcsak azért, mert a Hit Gyülekezete birtokában lévő ATV-be nem teheti be a lábát jobbikos politikus, hanem a csatorna azon furcsa prekoncepciójából fakadóan, hogy a műsorban többnyire politológusoktól és közgazdászoktól várták a gigászi küzdelmet. "Szakértő vendégek" - hirdetik ezzel kapcsolatban, ami igaz, végül is minden egyes meghívott a szakértője valaminek, ha másnak nem is, a saját területének mindenképpen. Na de hogy Bíró Nagy András és Szomszéd Orsolya összecsapása lenne az a beharangozott elkerülhetetlen ütközet? Esetleg Somogyi Zoltán és Fodor Csaba vitája?
Nem alábecsülni akarom fenti személyek vitakészségét – na de nem is tőlük várná az ember egy jófajta disputa lefolytatását péntek este, ha már a tévé előtt eszi a fene. Mert mivel is keresi a kenyerét egy átlagos politikai elemző? Az egyrészt-másrészt érvek ütköztetésével, az érdekek és szavazatmaximalizálási szempontok összevetésével, a pártok lehetőségeinek analizálásával. Most komolyan, hány embert érdekel Magyarországon, hogy miben látja a világot másként a Századvég és a Policity Solutions intézet? Hogy mely oldal felé húzva teszi fel manipulált közvélemény-kutatási kérdéseit a Nézőpont Intézet és a Századvég?
Ez mondjuk nem csak az ATV és nem is kizárólag a Csatt deficitje: manapság egyetlen valamirevaló politikai vitaműsor sem létezik Magyarországon. A HírTV-ben futó Civil kaszinóba jobbára ugyanazon jobboldali közéleti szereplők kerülnek meghívásra (Pesty László, Zárug Péter Farkas és Kiss Ulrich jezsuita szerzetes), míg az ATV Civil a pályán című műsora is többnyire ugyanazon személyeket hívja meg műsorába, általában a három baloldali kontra egy jobboldali felállást preferálva. Ez utóbbi műsor viszont legalább néha igyekszik a színesítésre: a heti válasz-os Stumpf András rendszeres felbukkanása mellett nemrég láthattuk Litkai Gergely humoristát is, aki némiképp talán tudta ellensúlyozni Magyar György és Váradi Júlia rendkívül depresszív jeremiádját antiszemitizmus-ügyben.
De izgalmas viták így nem fognak kibontakozni – ehhez ugyanis emblematikus figurák kellenének, valódi ellentétek és éles kontrasztok, nem pedig szürke elemzők, de nem is jobbára egy oldalról érkező figurák. Az MTV-n néhány éve futó A la Carte jó példa erre, ahol számtalan különböző területről jövő, a közélet iránt érdeklődő személyek vitázhattak: így például szembekerült Parti Nagy Lajos és Kumin Ferenc, Galla Miklós és Pásztory Dóra, de Lukács Laci és Glatz Ferenc is. A jófajta, valóban érdekes és hatásos beszélgetéshez, avagy vitához nem feltétlenül méricskélni kell, hogy legyen egy baloldali, de vele szemben legalább négy jobboldali (ha jobbos adóról van szó), vagy legyen egy konzervatív és három liberális (balos csatorna esetében): valóban ikonikus alakok kellenek, mértékadó személyek, akik adott esetben tényleg hitelesen tudnak képviselni egy-egy közéleti témát. De kell egy olyan tiszteletre méltó, kiegyensúlyozott műsorvezető is, mint amilyen egykor Szombathy Pál tudott lenni.
Közéletit mondtam, és itt is lenne a dolog nyitja: hiszen az ATV sem efféle vitaműsort kívánt létrehozni, hanem politikait: olyat, ahol az értékekkel szemben jóval inkább az érdekek kerülnek kihangsúlyozásra; a nézetek helyett csak az elfogultságok állnak egymással szemben. "Hívjunk két jobboldali elemzőt és két baloldali közgazdászt" - lehetett ez az alapelv, ami jól hangzik, csak rendkívül papírízű, távol a valóban érdekfeszítő vita lefolytatásának személyi feltételeitől. Olyan vitáétól, amely valódi kérdésekre adott legitim válaszok között zajlik, nem pedig ilyen-olyan unalmas előfeltevések és pártszempontok között, de nem is annak mentén, vajon akkor kinek is jó, hogy Rogán Antal és Mesterházy Attila egy színpadon állt.
Mert lássuk be, abból soha nem lesz semmi, ha a Policity Solutions és a Nézőpont Intézet elemzőinek vitáját kell hallgatni arról, hogy a kettő plusz egy tömegpárt melyik tagjának felelt meg jobban a közös elhatárolódás egy olyan dologtól, ami a kihangsúlyozott formában voltaképpen nem is létezik.
