Muhammad Balfas:
@milyen szép a Vértes, ó: Épp hogy nem .. Basescu nagy meglepetésre nyert elnökválasztást Nastasev... (2013.08.15. 14:47)Băsescu túltolta a biciklit
jenzen:
Mitől "úriember"..?
És akkor magadat minek nevezed;
"gyökérnek"..?
vicces.. (2013.07.14. 13:42)Ne engedjétek hozzá a gyermekeket!
Piréz Robert:
"ehhez képest gyakorlatilag sehol sincsenek az MSZP-SZDSZ kormányok egykori, piti kis mutyijai."
... (2013.07.04. 17:08)Hamvadó cigarettavég
olcso:
@tip: Én befizetem az IFA-t, de nem akkor, mikor lemegyek kapálni a rokkant ismerősömhöz pár napra... (2013.07.01. 17:54)Kölcsönadott könyv után ne adózzunk?!
Vona Gábor ismét elnyomta a megszokott szövegét, amit a szombati Pride elleni tüntetésen Zagyva György Gyula is előadott: a szexuális élet magánügy, nincs helye az utcákon. "A heteroszexuálisok sem csinálnak belőle politikát."
1. A homoszexualitásnak, illetve a Meleg Büszkeség Menetének nem az egyneműek közötti szex a lényege, a fő mozgatórugója - ahogy jobb esetben egy heteroszexuális kapcsolat sem a szexről szól elsősorban. Aki ezt nem érti, igen sekélyes és egyben primitív elképzelésekkel rendelkezhet a párkapcsolatok mibenlétének lényegéről.
2. A heteroszexuálisok nincsenek hátrányos helyzetben, semmiféle negatív diszkrimináció nem éri őket a társadalom részéről, ergo felvonulniuk sincs miért. Ezzel szemben a homoszexuális párok kapcsolata folyamatos támadásoknak van kitéve, ahogy a fenti példa is mutatja. Summa summarum: minden korábbinál nagyobb létjogosultsága van a demonstrációjuknak.
3. Egy párkapcsolat sosem a négy falról szól. Egy heteroszexuális pár sincs, aki képes lenne kizárólag a hálószobában maradva tökéletesen megélni a párkapcsolat örömét. A homoszexuális párok ugyanígy vannak vele. Csakhogy ők a nyílt utcán sosem foghatják meg egymás kezét, nem ölelhetik át egymást, nem élhetik meg boldogságukat. Aki azt állítja, hogy a heteroszexuálisok esetében sem szívesen látja az ilyet, az pedig vagy hazudik, vagy ha nem, elhúzhat egy mély erdőbe, és magányosan leélheti életét.
- Na, már megint itt vannak ezek a mocskos buzik. Felvonulnak, provokálják a normális embereket, aztán még csodálkoznak, ha egyszer-kétszer kapnak a pofájukba? Kell nekik újra és újra meggyalázni a fővárost!
- Mondd már el, kérlek, mivel is gyalázzák ők meg a fővárost? Azzal, hogy alkotmányos jogaikkal élve, a gyülekezési szabadságot kihasználva, minden évben megrendezik a hagyományos rendezvényüket? Szerinted ehhez nincs joguk?
- Igenis nem kéne, hogy joguk legyen hozzá, felkavarják a normális emberek gyomrát az undorító vonaglásukkal! Moszkvában be tudták tiltani, itt is biztos lenne rá lehetőség!
- Örülök, ha te szívesebben közelítenél Oroszországhoz, mintsem a nyugati világhoz, és úgy látom, ebben kedvenc pártod, a Jobbik is nagy segítségedre van. Mégis úgy vélem, ha egyetértesz mindazzal, amire a demokratikus jogállamiság kereteit felhúztuk bő húsz éve, és azzal, hogy az előtte lévő időszak egyáltalán nem volt üdvösnek nevezhető, akkor most sem hozod fel az orosz térséget pozitív példaként. Legalábbis egy olyan esetben nem, aminek a jellegétől úgy igyekeztünk a szocializmus végén megszabadulni, ahogy csak tudtunk. De ha nem fogadod el a demokratikus berendezkedést mérvadónak, amibe - sajnos, nem sajnos - a szabad szólás- és véleményszabadság is beletartozik, akkor sajnos azzal is számolnod kell, hogy a te véleményed is huzamosabb időre indexre kerülhet. Vagy te szeretnéd, hogy az állítólagos normális emberek vélekedésére hagyatkozva betiltsák (felettébb antidemokratikus módon) a Jobbikot, bezárassák a kuruc.infót? Mert gondolom, ezek a helyek fontosak neked, ha már fenti véleményedet megfogalmaztad.
- Az más, a Jobbik nem provokálja úton-útfélen az értelmes embereket! Ők nem hallgatják el a problémákat, és kimondják azt, amit eddig senki nem mondott ki.
- Ez igazán örömteli, de ha a te demokratikus jogokról alkotott véleményed lett volna mérvadó mondjuk az elmúlt tíz évben, akkor nem igazán fogalmazhatták volna meg azt, amit senki más, lévén a kormányzó erők azon nyomban betiltották volna ezeket a szervezeteket - csak ők éppen a demokráciára és a jogállamra hivatkozva.
- Höhö, meg is tették, lásd Magyar Gárda.
- Na, látod, a Magyar Gárda esete jó példája annak, milyen is az, amikor a hatalmon lévő párt, kihasználva a lehetőségeket, korlátozza mások gyülekezési szabadságát. Nyilván te is nehezményezed ezt a feloszlatást, és logikus (vagy annak tűnő) módon elő tudod adni érvelésed azzal kapcsolatban, miért jogtalan ez a tiltás. Vagy szeretnéd, ha inkább átterjedne ez a többi, számodra kedves szervezetre is?
- Csakhogy a buzik a többség számára nagyon nem kedvesek, ez egy keresztény ország, nekik itt nincs helyük!
- Érdekes, hogy most meg a kereszténységre hivatkozol, hiszen előbb még arról beszéltél, hogy megérdemlik, ha adott esetben jól megverik őket mindenféle hazafias elemek. Nyilván azt is jól tudod, hogy a kereszténység a krisztusi szereteteszményen alapul, és sokkal inkább részesíti előnyben a megértést és elfogadást, mintsem a megbélyegzést és az erőszakot. Az pedig, hogy a többség nevében beszélsz, ismét érthetetlen számomra. Lehet, hogy a te köreid nagyrészt homofób személyekből tevődnek össze, de ennek nyilván megvan a maga oka, ami a te ismerkedési és barátkozási körülményeidből fakad. Egy kevésbé elutasító közegben szocializálódott ember veled ellentétben meg úgy gondolhatja, hogy a többség igen is elfogadó a homoszexuális emberekkel, lévén ő csak ilyen személyeket ismer. Szerencsésebb azt mondani, hogy ez is, az is megtalálható a társadalmunkban, és az egyik fél nem korlátozhatja a másikat saját szabadságjogainak gyakorlásában. De azzal sem értek egyet, hogy a többség véleménye kellene mérvadó legyen számunkra, és onnantól az alapján kellene gondolkoznunk nekünk is - vagy ha így gondolod, nyugodtan leülhetsz mától minden este a tévéd elé, és bámulhatod a Barátok közt-et.
- De ők igenis korlátozzák a rendes embereket a szabadságukban, hiszen nyíltan provokálják a járókelőket egy ilyen felvonuláson. Engem nem zavar, hogy buzik, amíg a négy fal között csinálják, de ne vonulgassanak!
- De hát mi volna egy felvonulásnak / tüntetésnek az értelme, ha senkit nem provokálna? Van egyáltalán olyan csoport, ami az utcán nem tudja adott esetben provokálni a járókelőt? A rendőrök például alkalmasak rá, akkor inkább oszlassuk is fel az egészet a francba? Lehet, hogy a fene nagy rendőrellenességednek ez tetszene, de a cigánybűnözést rikoltozó éned már nem örülne túlzottan, amikor másnap végig kell menned éjjel a VIII. kerületben. Vagy tiltassuk be a Warrior-póló és az Árpád-sáv viselését, mert sokakat meg az provokál? Netán a baseball-sapkáét, mert megint másokat meg az?
- Na jó, de az nem undorító alapvetően, a rózsaszín tangás, nemi szervüket lóbáló buzeránsok viszont eléggé azok.
- Na, az az egyik legfőbb mítosz, hogy itt bárki is nyíltan mutogatná a nemi szervét, illetve hogy nemi aktust imitálnának. A rózsaszín tanga még talán előfordul, színes ruhák szintén - na de ezek nem merítik ki a közízlés megsértésének tényállását, maximum benned keltenek rossz érzést. Ez előfordulhat, nem tagadom, na de ez egy jó előre bejelentett felvonulás minden évben - miért mennél oda épp akkor, ha tudod, hogy te ettől viszolyogsz? Meg amúgy is: miért érint téged ennyire mélyen, hogy ki mit visel az utcán?
- Mert népszerűsítik a devianciát! Ma már feltehetjük a kérdést, hogy akkor heteroszexuálisként normálisnak számítunk-e - normálisnak egy olyan korban, ami a szélsőséges viselkedést emelte piedesztálra.
- Érdekes elméletet fejtesz ki, hiszen a szélsőségek elfogadása, a radikalizmus éppen a Jobbik politikájára jellemző, tehát tőled nem várnám, hogy alapvetően ellene legyél az ilyen irányú viselkedésmódnak. Amúgy meg ez egy baromság, a társadalomnak a többsége heteroszexuális ma is, ahogy húsz éve is az volt - éppen hogy a melegeknek kell minden nap megküzdeniük azzal, hogy elfogadják őket rendes embereknek, hogy ne szexuális preferenciájuk miatt ítéljék meg őket emberileg. Jelenleg egyetlen nap áll rendelkezésükre az évben, amikor nyíltan felvállalhatják hovatartozásukat - máskor nem mernek annyit megtenni, hogy az utcán megfogják párjuk kezét, vagy a találkozáskor átöleljék egymást. Szerinted ez így rendjén való, örökös elutasítottságban, szorongva élni? És szerinted valóban az ő életük lenne az elfogadottabb, a felszabadultabb? Miért sajnálod tőlük még azt az egy napnyi nyíltságot, örömöt, büszkeséget is?