Képíró Sándor - Biszku Béla. Horthy Miklós - Kádár János. Csatáry László - Mátsik György. Ahogy Grecsó Krisztián írja a mai Élet és Irodalomban, "Libikókaországban így szokás", ki kell egyenlíteni a mérleg minden felét. Ha a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi kirendeltsége náci háborús bűnöst talál Budapesten, akkor a HírTV nem sokkal később felmutatja a Mansfeld Péterre halált kérő ügyész nevét, és onnantól kezdve utóbbit picit jobban igyekszik is előtérbe tolni.
De a baloldali média sem kapkod, hogy Mátsik Györgyöt, mint a minden oldalon fellelhető embertelenség élő bizonyítékát mutassa be - míg Csatáryról éles hangú publicisztikákat jegyeznek, az egykorvolt kommunista élharcos, Marosán György fia ismét felveszi a jól bejáratott antifasiszta kesztyűt, és a Népszava sem siet Mátsik Györgyöt, mint kíméletlen gyilkost bemutatni. Ha beírjuk a Népszava és a Népszabadság internetes keresőjébe előbb Csatáry nevét, akkor több oldalon keresztül olvashatunk cikkeket a témában, ellenben ha Mátsik nevét pötyögjük, akkor mindkét weboldalon egy-egy találat érkezik: a Népszabadság oldalán a Jobbik közleményéről való híradás, míg a Népszaván egy tavalyi cikket kapunk egy másik Mátsikról.
Persze, nem állítom, hogy a nyomtatott verzióban nem számoltak be utóbbi esetről is - ezt nem tudom ellenőrizni, lévén nem olvasom ezeket a lapokat. De tény, hogy ha be is számolnak róluk, a publicisztikák közt akkor is csak szemérmesen hallgatnak, és igyekeznek a szót Csatáryra terelni.
Ahogy a Magyar Nemzetben sem született egy árva jegyzet sem Csatáry Lászlóról Efraim Zuroff és a The Sun bejelentése óta. Pilhál Tamás korrekten számol be az újabb és újabb fejleményekről, nem hallgatva el a kutyakorbácsos, a nők vagináját átvizsgáltatós, a kegyetlenkedős megemlékezéseket sem - de ezeken nem háborodnak fel úgy a véleménycikkekben, ahogy az utóbbi egy héten Mátsik kapcsán azt teszik. Pilhál György már a sokadik gúnyjegyzetét teszi közzé, hol a Gyerekekért Alapítvány, hol Fónay Jenő egykori halálraítélt engesztelhetetlen véleménye kapcsán - és a kegyetlen ügyész hétfőn még egy vezércikket is kapott, Ugró Miklós tollából. Ebben a szerző ugyan említést tesz Csatáryról, de csak annak kapcsán, hogy a két ügy egyáltalán nem mérhető egy lapon - ami egyébként így is van.
Ha a baloldal felmutat egy Csatáryt, akkor a jobboldal magasba emeli Mátsikot - mindketten ugyanazon érvek mentén (elévülhetetlen bűnök, embertelenség, fiatalkorúakkal szembeni elképesztő kíméletlenség), amelyeket ugyanakkor nem igazán hangsúlyoznak a másik ügy kapcsán. Két történelmi bűnt tesznek aktuálpolitikai kérdéssé, a jelenben is küzdelmek tárgyát képező témává. A huszadik század, sajnos, még mindig nem ért véget. Az évtizedekkel ezelőtti bűnökkel kapcsolatban nem választhatunk önkényesen, nem mondhatjuk, hogy egyik brutálisabb tett lenne a másiknál. Valóban, nem is lehet összevetni sem őket - de, ha igazak, mindkettőnek azonos erkölcsi megítélés alá kell esnie.
És akkor nem esnénk abba, hogy interjúban mosdatjuk Csatáryt, ahogy tette azt a Magyar Hírlap is, míg Mátsik esetében már nem vagyunk ilyen megengedőek. Akkor nem mennénk ki tüntetni Csatáry háza elé, mintha az ilyesminek lenne bármi értelme is, és nem is raknánk ki a tüntetők nevét a szennylapunkra, adatostól-zsidózástól. Nem gúnyolódnánk egyik kapcsán, hogy "persze, csak egy joviális öreg úr", és szenvelegnénk a másik kapcsán, mondván, "megkezdték az idős bácsi halálba üldözését". És végül, nem folytatnánk még mindig ugyanazt a fárasztó, áporodott szagú ideológiai küzdelmet, amely már néhány évtizede meghaladott kellene, hogy legyen.
Csatáry és Mátsik a médiában
2012.07.27. 17:09 | hoLDen | Szólj hozzá!
Címkék: náci kommunista ideológia háborús bűnös Népszabadság Magyar Hírlap XX. század Népszava Csatáry László Mátsik György Kuruc.info Mansfeld Péter
Anonymous kontra Kuruc.info?
2012.04.20. 19:21 | hoLDen | Szólj hozzá!
"Évek óta tétlenül nézzük, ahogy a szélsőjobboldal aktivizálódik, a gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, a szexizmus és a homofóbia erősödik, a paramilitáris csoportok razziái, felvonulásai mindennapossá váltak.[...] Ezért úgy döntöttünk, hogy április 20-án (pénteken) leromboljuk a legnagyobb magyar szélsőségesek legfontosabb szócsövét! Tarts velünk!"
Többek között ezt írja az Anonymous nevű hackercsoport magyar részlege, amely netes geek-ekből álló kör a Facebook-oldalán óráról órára komolyabb ígéretekkel és nagyívűbb elképzelésekkel támad: "csak sokan sikerülhet! ha nemtetszik amit a jobbik és udvara művel a gárdától a betyársereg ig,akkor jelképesen csak egy oldal megnyitásával járulj hozzá az ellenálláshoz" - írják az internetes nemzedéktől elvárható magyarsággal a lelkes náciblokkolók, és máris látjuk lelki szemeink előtt a rakás tizenéves hős hackert, akik engem mindegyre boldog gyermekkoromra emlékeztetnek.
Utoljára ugyanis körülbelül akkor mozogtam hasonló elképzeléseket tápláló fiatalok között: serdülő punk- és egyéb elkötelezettségű tinédzserek, akik úgy érzik, akként vehetik fel legsikeresebben a harcot a fasizmus és a nácizmus ellen, ha kitesznek táskájukra egy ilyen kitűzőt, esetleg csoportba verődve harcba bocsátkoznak önmagukat neonácinak tekintő társaságokkal.
Jelen esetben ez talán csak a nyíltan cigány-, zsidó-, satöbbigyűlölő Kuruc.infóval szemben áll fenn, de a szerveződés azért feltüntette a gyakran hasonló szellemi színvonalat megütő Jobbik és a Barikád oldalát, illetve egyes politikusok mailszervereit is igyekeznek blokád alá vonni. Gyönyörű, hősies terv.
Olyan ez az egész, mint mikor dühösködő ovisok igyekeznek lebirkózni egyes idősebb családtagjaikat, akik közül páran ráadásul hozzájuk hasonló szellemi színvonalon mozognak, így rohannak önérzetesen beárulni a feldúlt kiskakast.
Tehát este kilenckor agyő Jobbik.hu, éjfél tájékán talán Kuruc sem lesz néhány óráig, holnap pedig mindannyian egy szebb és biztonságosabb világra ébredhetünk, ahol nincs kiközösítés, rasszizmus, gyűlölködés, de egyenesen virágzik az egyetértés, az egyenlőség, a béke és a szeretet. Anonymous és Kuruc.info, mi így szeretünk titeket!