Megtanulta a Fidesz a leckét, ahogy a polgári jobboldal is. Schweitzer József „megtámadásának” kapcsán pillanatok alatt kiadta elítélő nyilatkozatát, a soraikból érkező köztársasági elnök, Áder János pedig meg is látogatta a nyugalmazott főrabbit otthonában. A kormány tudatta mindenkivel, hogy nem engedi eluralkodni hazánkban az intolerancia dühöngő szellemét.
Ezt pedig köszönhetjük a balliberálisnak mondott oldal húszéves teljesítményének, amely a rendszerváltás és az Antall-kormány megalakulása óta ott antiszemitázza és vádolja fajgyűlölettel a jobboldalt, ahol csak tudja. Neki Orbán Viktor és a Fidesz zsidóellenes, a cigányok ellen uszít, rehabilitálni akarja a Horthy-korszakot és a zsidótörvényeket: tán maga sem hisz saját eszement vádaskodásának, mégis élvezettel süti rá újra és újra jobboldalra a kirekesztő és a xenofób bélyeget.
A Fidesz ezt mára megtanulta. Ott működik együtt a zsidó egyházakkal, ahol csak lehet, folyamatosan megerősíti kapcsolatukat és az egymásba vetett bizalmat, melynek láttán a ballib elitnek marad annyi, hogy ezt grimaszolva kérje számon Köves Slomón vagy Frölich Róberten.
Nincsenek e téren illúziói a jobboldalnak, ezért, illetve önigazolásként kötelességének érzi, hogy szót emeljen a volt főrabbit ért „brutális támadás” kapcsán. Mert tudja, hogy ha csak csöndben marad, már akkor is elképesztően undorító hadjáratnak van kitéve.
„Elvárható, hogy a Fidesz kellő határozottsággal, demokratikus szellemben fellépjen mindenféle rasszista megnyilvánulással szemben – akár zsidók, akár cigányok, akár mások ellen irányul” - mondja Schweitzer a Népszabadságnak adott interjújában, ha esetleg valakinek mégsem lenne nyilvánvaló az ez irányú elvárás megléte. A lap csalódott: azért mégis belefért volna valami kemény kormánykritika. Mondjuk, hogy hiába ítélik el Orbánék a „történteket”, attól még ez az egész nekik köszönhető. De ne értse félre senki: nem azért szólalnak fel alapból baloldalon ez ellen, mert ott empatikusabb, megértőbb emberek ülnek. Dehogy. Pusztán ők azok, akik fetisizálták maguk számára az anti-antiszemitizmust és a mérhetetlen polkorrektséget, aminek alapján úgy érzik, ők képviselik minden ilyen esetben az emberségességet és úgy ánblokk az igazságot. Nyugoodtan hagyjuk meg őket ezen tévhitükben, de azt felejtsük el, hogy ebbe a zsákutcába követni kell őket.
De mi is az egész botrány? Hogy valaki beszól egy rabbinak az utcán? És ez a Mazsihisz szerit a gyűlölethullám növekedésének nyilvánvaló jele. Szellemekkel hadakozunk, bátran felszólalhatunk az ismeretlen zsidózó akárkicsoda ellen, legalább ezzel is bizonygathatjuk saját felvilágosult európaiságunkat. Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy azon tényleg mélységesen fel kell háborodni és a legélesebben felszólalni, mert valakinek beszóltak az utcán. Már ha tényleg megtörtént. Az mindenesetre bájos, hogy a Mazsihisz közleményében még azt írták, Schweitzer hazafelé tartott, ő viszont interjújában már azt említette, a hivatalba indult.
De ez nem fontos. Az annál inkább, hogy az eset kritikátlan elfogadásán túl úgy mutatja be mindenki a történteket, mintha valami szörnyű tragédia történt volna.
"Odalépett hozzám egy ötven-hatvan év körüli, szokványos utcai öltözéket viselő férfi. Mintha mondani akarna nekem valamit. Egész közel jött, és fennhangon kijelentette, hogy »utálom a zsidókat«. Vagy: »gyűlölöm«. Nem is emlékszem, melyik szót használta. Aztán eltűnt az utca forgatagában."
És ebből lesz a sajtó számára a felkavaró támadás, a botrányos inzultus. Zseniális.
Azért elfogadhatatlan ez - mondják -, mert felébresztheti az antiszemitizmus szellemét. Színigaz. Én például egész nap dühöngtem, hogy a francba képzeli ezt az egészet a Mazsihisz és a zsidó hitközösség. Oké, borzalmas és emberi ésszel felfoghatatlan dolgokat éltek át a 20. században. Na de az, hogy 2012-ben továbbra is az antiszemitizmus az első számú önidentifikációs forrás, hát az egészen elképesztő. Legalábbis a nagy nyilvánosság előtt ezt mutatják: zsidónak lenni annyi, mint az antiszemitizmus célpontjában állni. Ne már.
Nem vagyok zsidóellenes, előítéleteim velük szemben eddig nem voltak. Ezután lesznek. Nincs mondjuk ezzel semmi gond, az előítélet jogossága a konzervativizmus egyik alapköve - tudhatja ezt a jobboldal is. Mert hogy a valóságból táplálkozik. Például abból, hogy a zsidó hitközség tagjai azt hiszi, 2012-ben kivételes bánásmód jár nekik, és a sajtó és a politika kötelessége, hogy babusgassa őket, akárhányszor csúnyán néz rájuk valaki. Hát nem!
Az antiszemitizmust tényleg növelik a történtek. De nem azért, amiért a legtöbben képzelik. Inkább amiatt, hogy az átlagember számára azt az üzenetet közvetítik, hogy ha valaki csúnyát mond nekik az utcán, rögtön térdre kell borulnia az országnak. Mindenkinek zokognia és könyörögnie a bűnbocsánatért, önkritikát gyakorolnia.
Ahogy azt Kertész Ákos elképzeli.
Az antiszemitizmus bélyege
2012.06.08. 21:55 | hoLDen | Szólj hozzá!
Címkék: jobboldal belföld antiszemitizmus rasszizmus baloldal vádaskodás schweitzer józsef
Miközben Schweitzert brutálisan megtámadták...
2012.06.08. 17:36 | hoLDen | Szólj hozzá!
Május 26-án csoportosan rátámadtak egy fiúra a Ferenciek terén lévő aluljáróban. Ütlegelték, kirabolták. Az eset mélyen felháborította a nagy nyilvánosságot, békés együttélésre szólított fel a kormány, az MSZP, a MAZSIHISZ, Lomnici Zoltán, a Hírszerző, a Népszava és a Népszabadság. Áder János államfő személyes honlapján ítélte el a történteket és otthonában meglátogatta a megvert és kifosztott fiút.
Persze, butaságokat beszélek. Ez csak egy egyszerű srác. Nem volt semmilyen egyháznak a vezetője. Meg a támadás sem rasszista volt. Ilyesmi ellen nem kell felszólalni.
Címkék: belföld támadás aluljáró ferenciek tere schweitzer józsef
Szellemekkel hadakozunk
2012.06.08. 07:14 | hoLDen | 2 komment
A Mazsihisz által az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint "a Magyarországot elöntő rasszista gyűlölethullám újabb megnyilvánulása" az, hogy "egy ismeretlen az utcán inzultálta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit." A hír szerint valaki odament Schweitzerhez, és szidalmazta, többek között (vagy kizárólag?) annyit mondott neki: "utálok minden zsidót". Az esetet elítélte és elhatárolódott a magyar kormány, az államfő, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), Lomnici Zoltán (Emberi Méltóság Tanácsának elnöke); Áder János látogatást is tett Schweitzernél, a sajtó prominens képviselői pedig mind megírták elítélő cikküket az eset kapcsán.
Eset?
Hogy mi van?!
Odamegy valaki egy nyugalmazott főrabbihoz, és közli vele, hogy nem szereti. Mit nem szereti - egyenesen utálja. Erre Schweitzer hazamegy, rögtön tárcsázza a Mazsihiszt, hogy "figyu, ma valaki az utcán csúnyán nézett rám, írjatok már az MTI-nek egy közleményt, hogy odakünn már a gyűlölet uralkodik"?
Jöhetnék most azzal, hogy felsorolom, kiket vertek meg a napokban, kiket ért tettleges inzultus nyílt színen csak az utóbbi egy héten, de nem teszem, felesleges. Na de mégis, a mai világban az lesz országos felháborodást kiváltó hír, hogy valaki gonoszkodó megjegyzést tesz valakinek az utcán?
Persze, értem én. Schweitzer Józsefre fegyvert fogtak a II. világháború legborzalmasabb éveiben, rengeteg szörnyűséget kellett látnia és átélnie. Ahogy a zsidóságnak is a 20. század során. A történelem legszörnyűbb tragédiáját kellett átvészelniük. Ez természetesen nem történhet meg újra.
Na de álljon meg a menet! Azért, mert egy ismeretlen akárki azt mondja az utcán egy főrabbinak, hogy nem szereti, abból nem következik egyenesen, hogy holnap már patakvér meg numerus clausus. Látva, hogy lassan naponta áll ki (többek között) a zsidók mellett a kormány, megnyugodhatunk: ilyesmi nincs kilátásban. Huhh. Azért kivert egy percre a jeges veríték.
Mindenesetre elhatárolódom én is az utca emberétől. De az is lehet, hogy ő, vagyis a tettes is izraelita volt, nem? A Júdeai Népfront egyszemélyes képviselőcsoportja. Tudjátok: a köpködők.